1. Hőmérséklet: A hőmérséklet az anyag melegének vagy hidegségének mértéke.
Három gyakran használt hőmérsékleti mértékegység (hőmérsékleti skála) létezik: Celsius, Fahrenheit és abszolút hőmérséklet.
Celsius-hőmérséklet (t, ℃): a gyakran használt hőmérséklet. A hőmérsékletet Celsius-hőmérővel mérjük.
Fahrenheit (F, ℉): Az európai és amerikai országokban általánosan használt hőmérsékleti fok.
hőmérséklet-átváltás:
F (°F) = 9/5 * t(°C) +32 (A Celsiusban ismert hőmérséklet alapján keressük meg a Fahrenheit-fokban kifejezett hőmérsékletet)
t (°C) = [F (°F)-32] * 5/9 (A Celsius-fokban megadott hőmérsékletet a Fahrenheit-fokban megadott ismert hőmérsékletből kell kiszámolni)
Abszolút hőmérsékleti skála (T, ºK): általában elméleti számításokban használják.
Abszolút hőmérsékleti skála és Celsius-hőmérséklet átváltás:
T (ºK) = t (°C) +273 (Az ismert Celsius-fok alapján keressük meg az abszolút hőmérsékletet)
2. Nyomás (P): Hűtéstechnika esetén a nyomás az egységnyi felületre ható függőleges erő, azaz a nyomás, amelyet általában nyomásmérővel és nyomásmérővel mérnek.
A nyomás gyakori mértékegységei a következők:
MPa (megapascal);
Kpa (kPa);
bár(bár);
kgf/cm2 (négyzetcentiméter kilogrammerő);
atm (standard légköri nyomás);
Hgmm (higanymilliméter).
Konverziós kapcsolat:
1 MPa = 10 bar = 1000 Kpa = 7500,6 Hgmm = 10,197 kgf/cm²
1 atm=760 mmHg=1,01326 bar =0,101326 MPa
Általánosan használt mérnöki tudományokban:
1 bar = 0,1 MPa ≈1 kgf/cm2 ≈ 1 atm = 760 Hgmm
Több nyomásábrázolás:
Abszolút nyomás (Pj): Egy tartályban a molekulák hőmozgása által a tartály belső falára kifejtett nyomás. A hűtőközeg termodinamikai tulajdonságait tartalmazó táblázatban szereplő nyomás általában abszolút nyomás.
Túlnyomás (Pb): A hűtőrendszerben nyomásmérővel mért nyomás. A túlnyomás a tartályban lévő gáznyomás és a légköri nyomás közötti különbség. Általános vélekedés szerint az abszolút nyomás a túlnyomás plusz 1 bar, azaz 0,1 MPa.
Vákuumfok (H): Ha a túlnyomás negatív, akkor abszolút értékét vákuumfokban fejezzük ki.
3. Hűtőközeg termodinamikai tulajdonságainak táblázata: A hűtőközeg termodinamikai tulajdonságainak táblázata felsorolja a telített állapotú hűtőközeg hőmérsékletét (telítési hőmérséklet), nyomását (telítési nyomás) és egyéb paramétereit. A telített állapotú hűtőközeg hőmérséklete és nyomása között egyértelmű megfelelés van.
Általános vélekedés szerint a párologtatóban, a kondenzátorban, a gáz-folyadék szeparátorban és az alacsony nyomású keringtető hordóban lévő hűtőközeg telített állapotban van. A telített állapotban lévő gőzt (folyadékot) telített gőznek (folyadéknak), a megfelelő hőmérsékletet és nyomást pedig telítési hőmérsékletnek és telítési nyomásnak nevezzük.
Egy hűtőrendszerben egy hűtőközeg telítési hőmérséklete és telítési nyomása egyenes arányban áll egymással. Minél magasabb a telítési hőmérséklet, annál nagyobb a telítési nyomás.
A hűtőközeg elpárolgása az elpárologtatóban és a kondenzáció a kondenzátorban telített állapotban történik, így a párolgási hőmérséklet és a párolgási nyomás, valamint a kondenzációs hőmérséklet és a kondenzációs nyomás is egy az egyben megfelelnek egymásnak. A megfelelő összefüggés a hűtőközeg termodinamikai tulajdonságait tartalmazó táblázatban található.
4. Hűtőközeg hőmérséklet és nyomás összehasonlító táblázat:
5. Túlhevített gőz és túlhűtött folyadék: Bizonyos nyomás alatt a gőz hőmérséklete magasabb, mint az adott nyomáson a telítési hőmérséklet, ezt túlhevített gőznek nevezzük. Bizonyos nyomás alatt a folyadék hőmérséklete alacsonyabb, mint az adott nyomáson a telítési hőmérséklet, ezt túlhűtött folyadéknak nevezzük.
Azt az értéket, amelynél a szívási hőmérséklet meghaladja a telítési hőmérsékletet, szívási túlhevülésnek nevezzük. A szívási túlhevülés mértékét általában 5 és 10 °C között kell szabályozni.
A telítési hőmérsékletnél alacsonyabb folyadékhőmérsékletet folyadék-túlhűtési foknak nevezzük. A folyadék-túlhűtés általában a kondenzátor alján, az economizerben és az intercoolerben történik. A fojtószelep előtti folyadék-túlhűtés előnyös a hűtési hatékonyság javítása szempontjából.
6. Párolgás, szívás, kipufogógáz, kondenzációs nyomás és hőmérséklet
Párolgási nyomás (hőmérséklet): A hűtőközeg nyomása (hőmérséklete) az elpárologtatóban. Kondenzációs nyomás (hőmérséklet): A hűtőközeg nyomása (hőmérséklete) a kondenzátorban.
Szívónyomás (hőmérséklet): A nyomás (hőmérséklet) a kompresszor szívócsonkjánál. Nyomónyomás (hőmérséklet): A nyomás (hőmérséklet) a kompresszor nyomócsonkjánál.
7. Hőmérsékletkülönbség: hőátadási hőmérsékletkülönbség: a hőátadó fal két oldalán lévő két folyadék közötti hőmérsékletkülönbségre utal. A hőmérsékletkülönbség a hőátadás hajtóereje.
Például hőmérséklet-különbség van a hűtőközeg és a hűtővíz, a hűtőközeg és a sólé, valamint a hűtőközeg és a raktári levegő között. A hőátadási hőmérséklet-különbség miatt a hűtendő tárgy hőmérséklete magasabb, mint a párolgási hőmérséklet; a kondenzációs hőmérséklet magasabb, mint a kondenzátor hűtőközegének hőmérséklete.
8. Páratartalom: A páratartalom a levegő páratartalmára utal. A páratartalom egy olyan tényező, amely befolyásolja a hőátadást.
A páratartalom háromféleképpen fejezhető ki:
Abszolút páratartalom (Z): A vízgőz tömege köbméter levegőben.
Nedvességtartalom (d): Az egy kilogramm száraz levegőben található vízgőz mennyisége (g).
Relatív páratartalom (φ): Azt jelzi, hogy a levegő tényleges abszolút páratartalma mennyire közel van a telített abszolút páratartalomhoz.
Egy bizonyos hőmérsékleten egy bizonyos mennyiségű levegő csak bizonyos mennyiségű vízgőzt tud megtartani. Ha ezt a határértéket túllépjük, a felesleges vízgőz köddé kondenzálódik. Ezt a bizonyos korlátozott vízgőzmennyiséget telített páratartalomnak nevezzük. Telített páratartalom alatt van egy megfelelő telített abszolút páratartalom ZB, amely a levegő hőmérsékletével változik.
Egy bizonyos hőmérsékleten, amikor a levegő páratartalma eléri a telített páratartalmat, telített levegőnek nevezzük, és már nem képes több vízgőzt felvenni; azt a levegőt, amely továbbra is képes egy bizonyos mennyiségű vízgőzt felvenni, telítetlen levegőnek nevezzük.
A relatív páratartalom a telítetlen levegő abszolút páratartalmának (Z) és a telített levegő abszolút páratartalmának (ZB) aránya. φ=Z/ZB×100%. Használható annak tükrözésére, hogy a tényleges abszolút páratartalom mennyire közel van a telített abszolút páratartalomhoz.
Közzététel ideje: 2022. márc. 8.
